Nyár elején már azt gondolták Izraelben, hogy a magas átoltottság miatt meg is nyerték a Covid elleni harcot, ám a járvány delta variánsa igen nagy erővel robbant be. Az átoltottság önmagában ezek szerint nem elég. De tényleg a félévenkénti oltás lenne a megoldás?
Izrael volt az első ország a világon, amely a lakosainak több mint felét be tudta oltani koronavírus ellen – ráadásul ehhez elsősorban a Pfizer fejlett, mRNS-alapú vakcináit használták. Ennek ellenére az országban a delta-variáns ismét visszahozta a járványt, és egyelőre még nem látni, hogy mikorra sikerülhet leküzdeni a koronavírust.
Mindezt híven jelzi, hogy az országban két hét alatt duplázódott a naponta regisztrált esetek száma: most már átlagosan 7500 új esetet regisztrálnak naponta, jelenleg minden százötvenedik ember fertőzött Izraelben, de ha a vírus továbbra is úgy terjed, mint eddig, akkor ennél rosszabb is lesz még a mutató.
A National Public Radio összegezte, hogy miért alakult így a helyzet Izraelben, és mi mindent lehet tanulni az ő példájukon.
A vakcina által nyújtott védettség hónapok alatt visszaesett
Március 25-ig bezárólag Izrael már a népessége felét beoltotta, és ebből kifolyólag az esetszám gyors csökkenésnek indult tavasszal. Júniusra az összes korlátozást feloldották, beleértve a beltéri maszkviselési kötelezettséget.
Ehhez képest meglepetésszerűen jött az, hogy a nyáron hirtelen ismét elkezdett terjedni a fertőzés. A szakértők szerint ebben annak is szerepe lehet, hogy a Pfizer-vakcinával való oltás esetén – a legújabb tudományos kutatások szerint – hat hónap után már erősen visszaesik a védettség. (A többiről pedig adatunk sincs, tehát a további vakcináknál is hasonló lehet a helyzet…)
A delta-variáns áttört a védelmen
Mindez ideális terepet biztosított annak a a delta-variánsnak, amely az eddig ismert és világszerte elterjedt koronavírus-változatok közül a leghatékonyabban képes áthatolni a vírus elleni védelmen.
Rengeteg ember elutazott a nyáron – abban a tudatban, hogy be van oltva –, és így gyorsan behozták a delta-variánst Izraelbe
– fogalmazott Siegal Sadetzky epidemiológus. A mutáns vírus tehát pont abban a pillanatban ért be az országba, amikor a vakcinák hatása már valamelyest gyengülni kezdett.
Az oltás segít, de nem eleget
Az egyetlen jó hír az izraeli járványhelyzettel kapcsolatban az, hogy legalább a beoltottak körében alacsony a súlyos fertőzöttek száma (a legfrissebb adatok szerint az izraeli lakosság 64 százalékát már egyszer beoltották, 59 százalék pedig mindkét dózist megkapta). Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a 60 év feletti beoltottaknál
KILENCEDANNYI A VALÓSZÍNŰSÉGE A SÚLYOS TÜNETEK KIALAKULÁSÁNAK, MINT AZOKNÁL, AKIKET MÉG NEM OLTOTTAK BE.
De nemcsak náluk, hanem a fiatalabbaknál is számít, hogy megkapták-e az oltást: a 60 év alattiak körében azoknál, akiket még nem oltottak be, több mint kétszeres a súlyos tünetek kialakulásának veszélye, mint a beoltottaknál. Mindez viszont – a magas átoltottság mellett – a gyakorlatban azt jelenti, hogy
A SÚLYOS FERTŐZÖTTEK FELE A BEOLTOTTAK KÖZÜL KERÜL KI.
Többségük 60 év feletti, krónikus betegségben szenvedő ember. Az oltatlanok közt viszont a fiatalok vannak többségben, akiknek az állapota a vírussal való megfertőződés után rendszerint gyors ütemben indul romlásnak. További részletek az Index.hu cikkében olvashatók.
